„Teremteni fogunk…”
Szabó Sándor gitárművész, zeneszerző, zenekutató, hangmérnök. Tanulmányait klasszikus gitáron kezdte magántanárnál. A hetvenes évek közepétől figyelme a jazz és az improvizáció felé irányult. A nyolcvanas évek elején tanulmányokat folytatott Budapesten a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola Jazz Tanszakán, mint vendéghallgató. Már akkor érezte, hogy az improvizációt nem egyetlen stílushoz kötve kell tanulnia, hanem magában kell szintetizálnia mindazokat a zenei hatásokat, amikhez fogékonysága, érzékenysége közel engedi és erre építve kell fejlesztenie improvizációs készségét. Ehhez a távol-keleti zenékben való elmélyülés a legjobb táptalajt nyújtotta számára.
A művészt 1980-tól kísérhetjük figyelemmel. Hazánkban elsőként kezdett szólóban modern akusztikus gitárzenét játszani. Mivel az akusztikus gitár említésre méltó tradícióval nem rendelkezik a magyar zene kultúrájában, a gitárjáték és komponálás Magyarországon nem lett elismert és nem megbecsült művészet. Mindezek miatt a figyelmet elsősorban külföldön hívta fel magára a különféle kultúrák húros hangszereinek technikáját ötvöző gitározásával, modern darabjaival és mély szellemiségével. Lemezei Magyarországon, Angliában, Olaszországban, Venezuelában, Kanadában, az Egyesült Államokban, és Németországban jelentek meg.
„Ha először hallod Szabó Sándor gitár játékát, azt fogod gondolni, hogy minden pillanatban új hangszerként fedezed fel a gitárt. El fog bűvölni amint felfedezed, hogy Szabó nem egyszerűen csak egy futó pillantást hagy vetni az ismeretlen hangi világba, ahol világok, kultúrák tűnnek fel egy apró ablakban. Helyette elröpít bennünket a saját zenei univerzumába szelíd, de ellenállhatatlan módon. És itt akkor valóban sok a felfedezendő: inspirációk a Közel-Keletről, Távol-Keletről, egy újfajta tudatosság a magyar zenei gyökereiről, klasszikus koncepciókról és formákról, valamint a zene és a gondolat szabad folyásáról az improvizációban. Nemcsak Szabó zenei szótára különös, de különösek a hangszerei is: a 8, 13, 16 húros egyedi építésű gitárok senkiéhez nem hasonlító tónussal szólnak. Szabónak sikerült valami ritka hőstettet véghezvinni a zenében: meglepi és elcsábítja hallgatót. Akiknek csekély hajlamuk van a különlegességek befogadására, még azok is hallgatni akarják.”
Operatőr – Vágó: Pannoniay Boglárka Erzsébet
Fotóművész: Hutton László
